A legújabb kutatások megállapították, hogy a palackozott víz rendkívül nagy mennyiségben tartalmaz műanyag részecskéket. Ezek a nanoműanyag részecskék olyan kicsik, hogy képesek áthatolni a testszöveteken és bejutni a véráramba. Egy liter palackozott víz átlagosan 240 000 műanyag részecskét tartalmaz, amelyek 90%-a nanoműanyag, a többi pedig mikroműanyag.
Gyakran azzal sem vagyunk tisztában, pontosan miben is van műanyag: a filteres teák szinte mindegyike igazi mikroműanyag-aranybánya, olyan nyugodt szívvel isszuk a forró italt, mintha nem épp nanorészecskék ezreit juttatnánk a szervezetünkbe. És itt utalnék vissza arra az adatra is, hogy a nanoműanyagok milyen viszonyban állnak a sejtfallal: áthaladhatnak rajta.
Az olaj korszaka akkor ér véget, amikor az túl drága lesz a vásárlók, és egyúttal túl költséges a termelők számára is – nem pedig akkor, amikor megfelelő helyettesítő anyagot találnak és azt nagy mennyiségben bevezetik. Ahogy mindenhol elfogynak a könnyen hozzáférhető, jó minőségű nyersanyagok, kénytelenek vagyunk egyre mélyebbre hatolni, egyre növekvő költségek mellett – csak azért, hogy ugyanannyi terméket állítsunk elő, mint régen.
Egyes statisztikák szerint Magyarország vízben gazdag állam, azonban a megújuló vizek 94 százalékban külföldről érkeznek hazánkba. Magyarország belső megújuló vízkészlete a második legalacsonyabb az Európai Unióban. A belső vízkészletek legfőbb utánpótlását a csapadék jelenti, ami a klímaváltozás következtében csökken és egyre kiszámíthatatlanabb.
Az éghajlatváltozás okán nagy átalakulás zajlik Európa legnagyobb mezőgazdasági termelő országaiban. Miközben a francia gazdák kivágják a bordeaux-i szőlőket, hogy helyette olívát ültessenek, a szőlőkultúrák és a borászatok már megjelentek Skandináviában, Dél-Európa pedig kezd átállni a trópusi gyümölcstermelésre.
Az Atlanti Meridionális Áramlási Rendszer (AMOC – Atlantic meridional overturning circulation ) az éghajlati rendszerünk egyik legbizonytalanabb úgynevezett “billenő eleme”, amelynek összeomlása súlyos hatással lenne az észak-atlanti régió éghajlatára. Az utóbbi években az áramlat lassulásáról számoltak be a szakértők, de az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) értékelései, amelyek az Éghajlati Modellek Összehasonlító Projektjének (CMIP – Climate Model Intercomparison Project) szimulációin alapulnak, egyelőre azt mutatják, hogy a 21. században kicsi a valószínűsége a teljes összeomlásnak. Ám egyre nagyobb aggodalomra ad okot annak a lehetősége, hogy az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációjának következtében a Föld éghajlata átbillen, egy az életkörülmények szempontjából nemkívánatos állapotba.
A modern gazdaságok dinamikus bővülése alapvetően az olcsó fosszilis energiahordozók széles körű felhasználásán alapult. Ezért első pillantásra meglepőnek tűnhet, hogy világszerte kormányok és nemzetközi szervezetek olyan szabályozásokat vezetnek be, amelyek éppen ezeknek az olcsó energiaforrásoknak a használatát korlátozzák. Ehelyett gyakran a jóval drágább, „fenntartható” címkével ellátott alternatívák felé terelik a gazdaságokat – még akkor is, ha ezek rövid távon kevésbé tűnnek gazdaságosnak.
Az energia nemcsak a modern gazdaságok működésének alapja, hanem az emberi civilizáció egészének formáló ereje. Minden gazdasági tevékenység, még a szolgáltatási szektorban végzett munka is, valamilyen szintű energiafelhasználást igényel. Az energia tehát nem egyszerűen egy fontos input, hanem nélkülözhetetlen erőforrás: más termelési tényezőkkel nem helyettesíthető, legfeljebb az energiaforrás változhat – de az is gyakran csak korlátozottan.
A könnyen kitermelhető fosszilis energiahordozók – amelyeket a természet több százmillió év alatt halmozott fel, mi pedig történelmi léptékkel mérve egy pillanat alatt felélünk – fokozatosan kimerülnek. Ennek nyomán a gazdaságunk eddig ismert fejlődési pályája is veszélybe kerül. Bár a megújuló energiaforrásokra való átállás elengedhetetlen, jelenlegi formájukban ezek számos szempontból nem képesek biztosítani ugyanazt az olcsó, nagy energiasűrűségű és megbízható ellátást, mint a fosszilis tüzelőanyagok.
