A legújabb kutatások megállapították, hogy a palackozott víz rendkívül nagy mennyiségben tartalmaz műanyag részecskéket. Ezek a nanoműanyag részecskék olyan kicsik, hogy képesek áthatolni a testszöveteken és bejutni a véráramba. Egy liter palackozott víz átlagosan 240 000 műanyag részecskét tartalmaz, amelyek 90%-a nanoműanyag, a többi pedig mikroműanyag.
Gyakran azzal sem vagyunk tisztában, pontosan miben is van műanyag: a filteres teák szinte mindegyike igazi mikroműanyag-aranybánya, olyan nyugodt szívvel isszuk a forró italt, mintha nem épp nanorészecskék ezreit juttatnánk a szervezetünkbe. És itt utalnék vissza arra az adatra is, hogy a nanoműanyagok milyen viszonyban állnak a sejtfallal: áthaladhatnak rajta.
Egyes statisztikák szerint Magyarország vízben gazdag állam, azonban a megújuló vizek 94 százalékban külföldről érkeznek hazánkba. Magyarország belső megújuló vízkészlete a második legalacsonyabb az Európai Unióban. A belső vízkészletek legfőbb utánpótlását a csapadék jelenti, ami a klímaváltozás következtében csökken és egyre kiszámíthatatlanabb.
Az éghajlatváltozás okán nagy átalakulás zajlik Európa legnagyobb mezőgazdasági termelő országaiban. Miközben a francia gazdák kivágják a bordeaux-i szőlőket, hogy helyette olívát ültessenek, a szőlőkultúrák és a borászatok már megjelentek Skandináviában, Dél-Európa pedig kezd átállni a trópusi gyümölcstermelésre.
Az Atlanti Meridionális Áramlási Rendszer (AMOC – Atlantic meridional overturning circulation ) az éghajlati rendszerünk egyik legbizonytalanabb úgynevezett “billenő eleme”, amelynek összeomlása súlyos hatással lenne az észak-atlanti régió éghajlatára. Az utóbbi években az áramlat lassulásáról számoltak be a szakértők, de az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) értékelései, amelyek az Éghajlati Modellek Összehasonlító Projektjének (CMIP – Climate Model Intercomparison Project) szimulációin alapulnak, egyelőre azt mutatják, hogy a 21. században kicsi a valószínűsége a teljes összeomlásnak. Ám egyre nagyobb aggodalomra ad okot annak a lehetősége, hogy az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációjának következtében a Föld éghajlata átbillen, egy az életkörülmények szempontjából nemkívánatos állapotba.
