Társadalmi válság

A társadalmi válság a polikrízis egyik legsokrétűbb következménye és egyben kiváltó oka is. A gyors egymásutánban bekövetkező gazdasági, ökológiai és technológiai zavarok fokozzák a társadalmak polarizációját, az egzisztenciális bizonytalanságot, a bizalomvesztést, valamint a demokratikus normák gyengülését.

A társadalmi válság főbb jellemzői:

  • Egyenlőtlenségek növekedése (vagyoni, digitális, oktatási)
  • Társadalmi mobilitás csökkenése
  • Marginalizált csoportok kirekesztése, strukturális diszkrimináció
  • Közintézményekbe vetett bizalom megrendülése
  • Politikai radikalizálódás, kulturális törésvonalak elélesedése

A rendszerszintű sokkok (például infláció, klímaválság, energiakrízis) mindig a legsebezhetőbbeket érik először és legerősebben. A társadalmi válság nem csupán humanitárius kockázat, hanem rendszerstabilitási kihívás is.

Következmények

  • Szociális feszültségek, tiltakozások, zavargások
  • Biztonsági kockázatok, politikai instabilitás
  • Társadalmi tőke és kohézió csökkenése
  • Generációk közötti feszültségek, bizonytalanság
  • Képviseleti rendszerek legitimitásválsága

A társadalmi egyenlőtlenségek, bizalomhiány és intézményi feszültségek közvetlenül befolyásolják a válságokra adott szervezeti reakciókat. A társadalmi stabilitás hiánya a reziliencia egyik legkritikusabb és legérzékenyebb korlátjává válik. A CASSee Program a társadalmi tényezők elemzését is beépíti az alkalmazkodási stratégiákba.

Kapcsolódó címkék

A társadalmi feszültség és bizalomvesztés a munkaerőpiacra és a fogyasztókra is hat — váljon ellenállóbbá a CASSee támogatásával → CASSee Program