Energiaválság

A szabadon felhasználható energia folytonosan növekvő rendelkezésre állása a modern gazdaságok növekedésének a motorja. A fosszilis energiahordozókra épülő világrendszer évtizedek óta figyelmen kívül hagyja az energiaforrások kimerülésének trendjét, társadalmi és ökológiai költségeinek valódi nagyságát. Napjaink fokozódó energiaválsága nem csak ellátási, hanem civilizációs működési válság is.

Főbb energiaválság-elemek:

  • Fosszilis energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz) kimerülése
  • Energia-visszanyerési ráta (EROI) csökkenése
  • Geopolitikai energiafüggőség, importkitettség
  • Energiaár-volatilitás és spekuláció
  • Átállási paradoxon: megújuló rendszerek magas kezdeti energiaigénye

A jelenlegi rendszer a „bármilyen mennyiségben rendelkezésre álló olcsó energia” illúziójára épül. A klímaválság elleni technológiai megoldások többsége (elektromos járművek, zöldhidrogén, digitális infrastruktúra) szintén nagy mértékben energiaigényes, ami további paradox helyzeteket eredményez.

Következmények

  • Ellátási zavarok, energiahiány
  • Gazdasági termelés visszaesése
  • Energiaimport-kitettség politikai kockázatai
  • Energiaszegénység, társadalmi feszültségek
  • Beruházási kockázatok az energiaintenzív ágazatokban

Az energiarendszerek zavarai alapjaiban érintik a gazdasági és társadalmi működést. A technológiai hatékonyságjavítás önmagában nem elég, ha a fogyasztási pályák túlterhelik a valós erőforrás-határokat. A CASSee Program az energia- és erőforrás-gazdálkodás tényszerű korlátaira építve támogatja a fenntartható alkalmazkodási stratégiák kialakítását.

Kapcsolódó címkék

#energiaválság, #energiafüggőség, #EROI, #megújuló energia, #energiaár, #energiaszegénység, #fossziliscsúcs, #energiaszuverenitás, #energiaátmenet, #polikrízis, #CASSee, #stratégiai alkalmazkodás

Az energiaellátás bizonytalansága közvetlen üzleti kockázat — alakítson ki biztonságosabb energia-stratégiát a CASSee támogatásával → CASSee Program