Az olaj korszaka akkor ér véget, amikor az túl drága lesz a vásárlók, és egyúttal túl költséges a termelők számára is – nem pedig akkor, amikor megfelelő helyettesítő anyagot találnak és azt nagy mennyiségben bevezetik. Ahogy mindenhol elfogynak a könnyen hozzáférhető, jó minőségű nyersanyagok, kénytelenek vagyunk egyre mélyebbre hatolni, egyre növekvő költségek mellett – csak azért, hogy ugyanannyi terméket állítsunk elő, mint régen.
Az energia nemcsak a modern gazdaságok működésének alapja, hanem az emberi civilizáció egészének formáló ereje. Minden gazdasági tevékenység, még a szolgáltatási szektorban végzett munka is, valamilyen szintű energiafelhasználást igényel. Az energia tehát nem egyszerűen egy fontos input, hanem nélkülözhetetlen erőforrás: más termelési tényezőkkel nem helyettesíthető, legfeljebb az energiaforrás változhat – de az is gyakran csak korlátozottan.
A könnyen kitermelhető fosszilis energiahordozók – amelyeket a természet több százmillió év alatt halmozott fel, mi pedig történelmi léptékkel mérve egy pillanat alatt felélünk – fokozatosan kimerülnek. Ennek nyomán a gazdaságunk eddig ismert fejlődési pályája is veszélybe kerül. Bár a megújuló energiaforrásokra való átállás elengedhetetlen, jelenlegi formájukban ezek számos szempontból nem képesek biztosítani ugyanazt az olcsó, nagy energiasűrűségű és megbízható ellátást, mint a fosszilis tüzelőanyagok.
